Two Chapter

Niall szemszöge:

Már annyira hiányzik az én kishúgom. Hiába hívom ki van kapcsolva. Nem válaszol. Anya és apa sem veszik fel a telefont. Haza kellene mennem egy pár napra . Legalább kikapcsolódnék, pihennék. Hiányoznak.
-Beszélek Paullal!-határoztam el magamban. A srácok úgy is biztosan elengednek, mert nincs semmi fontos most két hétig.

-Srácok!-kiabáltam el magam.
-Konyha-válaszolt Liam
-Srácok mi lenne ha hazamennék egy pár napra?Hiányzik Nori meg anyáék is.
-Jó mehetsz szerintem mert nincs semmi fontos-válaszolt Zayn miközben a szendvicsét csinálta.
-Tudom.
-Állj állj! Ki az a Nori?-kérdezte Liam döbbenten.
-Nori azaz Norina Naomi-Newton-Horan a mostoha tesóm.
-Neked van egy mostoha testvéred és nem tudunk róla?!-akadt ki Hazza.
-Mi mindent elmondtunk magunkról te pedig kihagytad azt az aprócska kis tényezőt , hogy van egy testvéred??-folytatta Lou is a kiakadást aki csak akkor szokott, ha nincs itthon répa.
-Igen . Sajnálom, csak meg akarom óvni a médiától. Csak félév kor különbség van köztünk. Anya huga Dorina és a férje Noah , és a húga Nelly meghaltak amikor 9 éves volt.Hozzánk került.Anyáék pedig nevükre vették. Így ő az én kicsi húgom.
Akkor Ő most 19 éves?-kérdezte Liam
-Igen most lett 19. De én nem tudtam meglátogatni. Sőt most már semmire nem válaszol. Mert az elején tartottuk a kapcsolatot, de sajnos abba maradt. Az én hibámból.
-Hogy néz ki?-kérdezte Harry.
-Hosszú szőke haj, kék kölyökkutya szemek, velem egy magas. Imád sportolni. A csoki a mindene. Ha szomorú énekel, verset vagy novellát ír. Kitűnő tanuló. A zongorázás és a tánc sem ál tőle messze.
-Majd azért találkozhatunk vele?-kérdezte Liam
-Persze. Anyáékat ha elérem meg kérdezem.
-Szupiiiii!-kiáltott fel Lou -Végre valaki felrázza a napjainkat.És szereti a répát?
-Igen szereti.De  felmegyek beszélek Paullal.
-Rendben .Am nemsokára itt van a pizzánk is.-szólt utánam Liam
-Hagyjatok belőle!-mondtam nevetve.

-Szia Paul!Azért hívtalak, hogy lenne egy kérésem!-mondat miután a kedves menedzserünk  felvette a telefont.
-Szia Niall mit szeretnél?
-Haza szeretnék menni egy pár napra ha nem túl nagy kérés. Most két-három hétig úgy sincs semmi fontos.Vagyis semmink nincs. Anyáékat meg a húgomat régen láttam.
-Neked van egy hugod?Miért nem tudok róla?-akadt ki egy pöppet Paul
-Igen , mostohahugom van. És itt elmeséltem ugyanazt mint a srácoknak.
-Megértelek Niall. Természetesen azt is megengedem,hogy elmenj haza pihenni. Ha van valami telefonálj!-mondta Paul.-Szia és Jó Utazást!
-Szia és köszönöm-mondtam, majd kinyomtam a telefont.Majd anyát  hívtam ,de semmi. kicsörgött 5x-6x és hangposta. Inkább nem beszéltem rá. Apának viszont a hangposta üzenete sokkal,de sokkal érdekesebb volt mint anyáé.
-Itt Brian  Horan telefonja most éppen nem érek rá,mert a lányomnál vagyok a kórházban. Ha fontos hagyjon üzenetet, később visszahívom.
Amint megszólalt a síp a telefon kiesett a kezemből én meg a szobaközepén térdre estem.
-Ne ne ne ne nem az nem lehet ez csak egy vicc nem.Ez biztos az én hibám!-üvöltöztem.
-Niall mi a baj?-szaladt be a szobába Liam.
-No! Balesete volt. Lécci foglalj nekem helyet az első dublini járatra.
-Jézusom! Egy pillanat már megyek is.
-köszönöm. -mondtam és hálásan pillantottam rá. Amint kiment elővettem egy utazótáskát és belegyűrtem egy csomó ruhát.
Nagyban pakoltam össze a holmimat amikor Liam visszajött hozzám.
-Ne félj nem lesz baja! Erős lány! A repülő viszont csak  4 óra múlva megy.  Azaz van még 3 órád. Gyere le egy kicsit hozzánk és mesélj róla.
-Köszönöm. Köszönöm ,hogy segítesz. Megyek csak befejezem a pakolást.
-Rendben. Segíthetek még valamit?  És nekem nem kell megköszönnöd bármelyikönk megteszi ezt a szívességet neked.
-Nem nem tudsz segíteni. De én akkor is köszönöm!-mondtam egy mosoly kíséretében.

*Pillanatok múlva*

Na srácok akkor mesélek Nektek egy kicsit Nono-ról.
- Az édesanyja anyu húga. Dorinának hívják. Szőke haja volt és hatalmas szürke szemei. Míg a férjének Noah-nak barna haja és kék szemei.  Így mindkettőből lett benne. Volt egy húga is Nononak. Nellynek hívták. Nonoval mindig is szoros kapocs volt köztünk. Nem laktak tőlünk messze csak 2 utcányira. Vagy Én vagy Nono ott aludtunk a másiknál. Ha vihar van mindig együtt aludtunk mert Norina fél a vihartól.
-Miért pont Norina lett a neve? -kérdezte Lou.
-Azért mert nem tudták az orvosok eldönteni , hogy mi a neme. Nem mutatta meg magát. Így  nem kerestek neki nevet. Amikor megszületett akkor választották neki azt a nevet, hogy Norina . Mert ebbe benne van Noah és Dorina neve is.
-Értem-mondta Lou.
-Nagyon szereted Őt?-kérdezte Zayn
-Igen Ő az én kicsi húgom. Érte bármit megtennék.
-Folytatod a mesélést?-kérdezte Harry
-Igen. Szóval ott tartottam,hogy fél a vihartól. Na ez szerintem máig nem múlt el nála. Még a válogató elött ha jött a vihar átjött hozzám és együtt aludtunk. Majd eljöttem és nem tudom hogy mi van vele ! Ő keresett az elején, de soha nem tudtam felvenni a telefont, vagy az smseire nem válaszoltam. Nem volt energiám. Egyszóval  megszakítottam vele a kapcsolatot. Amit megbántam. Most pedig kórházban van. Fogalmam sincs mi a baja.
-Mi ? -kérdezte Zayn, Harry és Lou is döbbenten.
-Liam te miért nem vagy meglepődve?-kérdezte Hazza.
-Az elöbb mikor felmentem szólni,hogy kaja éppen a szobája közepén volt térdre esve és azt hajtogatta , hogy ez az ő hibája.
-Ja okké. -mondta  Harry.-Niall mi a baja nem tudod?-fordult Niall  felé.
-Nem . Ezt is csak apa üzenet rögzítőjéről tudtam meg. Nem érem el őket.
-Repjegyed van?-kérdezte Zayn
-Ühüm Liam foglalt.
-Látszik, hogy nagyon szereted. Mikor megy a géped?
- Két és fél óra múlva.
-Kiviszünk. Hívhatsz minket bármikor. Tudod. Mi már egy család vagyunk.
-Köszönöm srácok! Ez nagyon jól esik. De remélem nem valami nagy baja van.-mondtam miközben éreztem, hogy nem is kicsi lehet a baj.
Az a két óra hamar elrepült. Lou kivitt a reptérre én  átvettem a jegyemet a táskámat  átvizsgálták, és becsekkoltam.
Másfél óra volt az út Dublinba majd onnan  1 óra  alatt érek Mullingarba.
Azaz apáék már otthon lesznek. Remélem el tudják mondani, hogy miért nem szóltak nekem. Habár  szerintem azért mert bárhol lettünk volna Én azonnal hazajöttem volna.

Otthon édes otthon!-ez volt az első gondolatom amikor a ház előtt kiszálltam a taxiból.
-Apa ? Anya? Hahó valaki van itthon?-kiabáltam el magam a sötét  házban. Majd körbe jártam . Benéztem mindenhova.
-Nagyszerű . Senki sehol mondtam hangosan. Majd az emeletre indultam. Elmentem a szobám mellett. Egyből Norina szobájába mentem.  Változott azalatt az idő alatt amíg nem voltam itt. A lila falakból türkizkék lett. A rózsamintás dekorcsík helyett csipkemintás tapéta lett. A francia ágya  ami a fal mellett volt egy zongora  állt.  Az ágya az ablak mellé került Az ajtóval szembe . Az ezüst színű ágyneműje bevetve. Viszont az ágyon rajta van az a füzete amibe a dalait írja. Egy csomó lap összegyűrve. Úgy döntöttem kinyitom megnézem miket alkotott az elmúlt 3 hónapban.
 De rögtön ki is hullt egy lap belőle.
What doesn't kill you makes you stronger (Ami nem öl meg, az csak erősebbé tesz,)
Stand a little taller (kicsit magabiztosabbá)
Doesn't mean I'm lonely when I'm alone (Mikor egyedül vagyok, az nem azt jelenti, hogy magányos is.)

What doesn't kill you makes a fire (Ami nem öl meg, az harcost farag belőled,)
Put that thing on ligher (még lépni is könnyebb,)
Doesn't mean I'm over cause you'r gone (Az, hogy te elmentél, az nem azt jelenti, hogy nekem is végem van!)

What doesn't kill you makes you stronger, stronger (Ami nem öl meg, az csak erősebbé tesz, erősebbé)
Just me, myself and I (Csak én, magam, és én...)
What doesn't kill you makes you stronger (Ami nem öl meg,az csak erősebbé tesz kicsit magabiztosabbá)
Stand a little taller (Mikor egyedül vagyok,)
Doesn't mean I'm lonely when I'm alone (az nem azt jelenti hogy magányos is)

 Ez állt rajta. De sírt amikor írt. mert elmaszatolódott néhány helyen a fekete tinta.
Oda mentem az író asztalhoz. Ami az ágytól balra található. Rajta voltak a könyvei , füzetei , és a Naplója. Utolsó bejegyzés 2011 március 8.
Kedves Naplóm!
Mostanra mindenki elhagyott. Mira összejött Adammel , Niall legjobb barátjával. Dorisszal többet beszél mint velem. Niallel is beszélnék, de félek úgy járok, mint akkor amikor elment. Hiányzik. De nem tehetek ellene semmit. Én nem fogom keresni. Ő hagyott engem itt. Mostanra csak Brianék maradtak. Nem mintha nem szeretném őket , nem erről van szó. Csak hiányoznak az olyan emberek akik velem egy idősek. Mivel nincs velem senki így csak a tanulásnak élek, na meg persze a zenének, és a sportnak. Remélem tudom így folytatni a tanulást, mert nagy esélyem van arra , hogy megnyerjem azt az ösztöndíjat amivel Madridba utazhatok , és ott tanulhatnék. Szereznék új barátokat és elfelejthetném azokat a dolgokat amik mostanában történtek. De most megyek kedves naplóm! majd jelentkezem nem sokára.

Itt akart hagyni!-ez a mondat zakatolt a fejembe. Azonnal bemegyek a kórházba. Tudom ,hogy lejárt már a látogatási idő, de látnom kell!
Hívtam egy taxit , majd bementem a kórházba. A recepción megkérdeztem, hol találhatom a húgicámat. Csodák csodájára nem küldtek haza hanem megmondták, hogy a 217 -es számú szobában találom. Egyből a lifthez mentem. Megnyomtam a 3. emelet gombját és pár perc múlva már ki is szálltam. A szoba bal oldalon volt. a harmadik ajtó takarta. Halkan benyitottam, láttam , hogy a szüleim egymást átkarolva alszanak a kanapén ülve. A húgom lélegeztető gépen és falfehéren feküdt az ágyon.  a bal keze és lába gipszben. Amint látom az arcán is hegek vannak. Leülök  a jobb oldalon lévő székre. Kezét a kezembe véve halkan beszélek hozzá.
-Kicsi hugicám. Sajnálom Sajnálom, hogy megszakítottam veled mindenféle kapcsolatot. Nem direkt volt. Csak megakartalak védeni. A srácoknak ma meséltem rólad. Sőt még Paulnak is. Ugye tudod , hogy nagyon hiányzol?! Nem szeretném azt,  hogy Madridba menj! Mi lenne veled? Egyedül? Egy akkora városban? Nem lennék ott. Nem szeretném, hogy elhagyj! Tudod nagyon szeretlek. Minket egy furcsa kapocs köt össze..Kérlek. mondtam  és elcsuklott a hangom. A fejem letettem az ágyra, testem rázta a sírás. Eddig talán 2-szer sírtam amit biztosan tudok.A sírás kifárasztott. Elaludtam. Amikor felébredtem apa ott állt mellettem, és kelteni próbált.
-Szia fiam!Mikor jöttél és miért nem szóltál,hogy jössz?
-Szia Apa ! este 9 volt. Mert hirtelen jött az ötlet. Hívtalak téged is meg anyát is. De amint meghallottam az üzenet rögzítőt úgy gondoltam muszáj lesz jönnöm...